Kuty�nk VAN, gyerek�nk lesz

�vek �ta, - m�g h�zass�gk�t�s�nk el�tti id�t�l, - �l vel�nk vizsla kuty�nk.
Feles�gem jelenleg terhes, hamarosan gyermek�nk fog sz�letni. Kutyatart� �s kutyaellenes ismer�s�k, bar�tok, rokonok sz�mtalan, sok esetben ellentmond� tan�csokkal, �tletekkel pr�b�lnak minket az �j �lethelyzetre el�k�sz�teni. Lassan �ttekinthetetlenn� �s megoldhatatlann� v�lik ez �ltal sz�munkra a j�v�beli �j csal�di szitu�ci�.
Mi az igazs�g, mi a helyes, mi az �n v�lem�nye ?

A csal�d – egy k�z�s ember / kutya falka – szerkezet�nek megv�ltoz�sa val�ban �j �lethelyzet el� �ll�tja az embert is �s a kuty�t is. Tapasztalatom szerint azonban a probl�m�k java r�sz�t val�ban az okozza, amit�l �n�k is joggal tartanak: Az ellentmond� �s sok esetben alaptalan, a jelen kor szakmai ismereteit n�lk�l�z� tan�csok, tippek, �tletek.

A megv�ltoz� �letk�r�lm�nyek a kutya sz�m�ra k�t dolgot jelentenek:

- Az ember / kutya falka egy �j taggal szaporodik.

Ez egy term�szetes biol�giai folyamat. Azok a kuty�k, amelyek egy j�l m�k�d�, stabil hierarchikus rangrendszerben �lnek, probl�mamentesen veszik tudom�sul, hogy a rangl�tr�n f�l�tt�k �ll�k kiv�lts�ga �s feladata az ut�dnemz�s, a csal�dszapor�t�s. Ezek a -javar�szt domin�nsnak nem mondhat�- kuty�k viszonylag k�nnyed�n �s gyorsan veszik tudom�sul, hogy egy�tt kell �lni az �j csal�dtaggal.

- Az esetek nagyobb r�sz�ben a probl�m�t ink�bb a m�sik dolog jelenti. Ebben an esetben a kuty�nak az, hogy egy bebugyol�lt �l�l�ny, egy kicsi ember ker�l a csal�dba, nem automatikus �s nem is egy�rtelm�.

Ugyan is a kutya agy�ban �s �rz�ki vil�g�ban teljesen m�s k�p jelenti azt, hogy ember.

Egy csecsem�nek alapvet�en m�s szaga van, nem l�bon j�r, hanem fekszik, nem besz�l, hanem �rthetetlen hangokat ad. Ami, meg tal�n a legfontosabb k�l�nbs�g a kutya szempontj�b�l, hogy az „emberszab�s�“ emberek m�r egy bizonyos fokon a kutya testi szign�ljaira reag�lnak �s ez�ltal vel�k m�r �gy egy t�bb – kevesebb sikerrel m�k�d� kommunik�ci� alakult ki. Ezzel szemben egy �jsz�l�tt pici ember a kutya minden kommunikat�v sz�nd�k�t, minden leadott jelz�s�t k�z�mb�ss�ggel fogadja, nem reag�l r�, vagy a kutya �rtelmez�se szerint rosszul reag�l azokra.
Sz�ls�s�ges esetekben n�mely , f�leg vad�szkutya fajt�k a s�r�, kez�vel hadon�sz� csecsem�t, mint zs�km�nyt kezelik.

Nem �rt val�ban k�r�ltekint�nek lenni, de a t�lzott �vint�zked�sek tov�bb bonyol�thatj�k a dolgot.

Az egyik legjobb, a term�szetb�l vett k�vetend� p�ld�t a falk�ban �l� farkas anya�llat ny�jtja. A farkas anya�llat ugyanis a sz�l�st k�vetend� n�h�ny h�tig t�vol tartja a falka tagjait a kicsinyeit�l. A falkatagok ezt felt�telek n�lk�l elfogadj�k. Majd fokozatosan, � h�vja oda a falkatagokat, hogy megismerkedjenek a kicsikkel �s az � k�zvetlen, gondos �s k�r�ltekint� fel�gyelete mellett ker�lhetnek az els� kontaktusok sorra.

Ez az �n�k helyzet�re szabva r�viden ezt jelenti: A kutya mag�t�l nem k�zeledhet a kicsihez, csak ha �n�k a kuty�t odah�vj�k �s a kontaktus felv�tel�t megengedik. A gyerek �s a kutya kontaktus�nak idej�t �s intenzit�s�t mindig �s kiz�r�lag �n�k szabj�k meg �s annak b�rmely pillanatban t�rt�n� megszak�t�s�t a kuty�nak ellen�ll�s n�lk�l el kell fogadnia.

Ezen viselked�si alapszab�ly betart�s�val nagyon j� alapok rakhat�k le az elk�vetkezend� h�napokra.

Ahhoz, hogy az �j csal�di j�vev�ny �rkez�se �s beilleszked�se harm�nikusan zajl�djon le, a kutya el�k�sz�t�se �s majd az azt k�vet�, vele val� �sszeszoktat�s sz�ks�ges. Ezeket az int�zked�seket azonban tan�csos a kutya fajt�j�ra, nem�re, kor�ra, szem�lyis�g�re, a helyi viszonyokra, a tart�si k�r�lm�nyekre val� tekintettel meghat�rozni. Aj�nlatos a terhess�g 6. – 8. h�napja k�z�tt egy szakember seg�ts�g�t k�rni.

Magam egyetlen aranyszab�ly betart�s�t szoktam k�rni a kisgyermekes kutyatart�kt�l: 7 �ven aluli gyermeket ne hagyjanak fel�gyelet n�lk�l egy�tt a kuty�val.

Ez a gyerek �s a kutya k�z�s �rdeke !

Stefan Siman