Levelez�s

A PSZIHOL�GUS v�laszol

R�gi ad�s�gunkat t�rlesztj�k azzal, hogy �jra id�tjuk a Kutyappszichol�gus v�laszol c�m� rovatunkat. Kedves Olvas�ink, v�rjuk leveleiket, amelyekre lapunk oldalain rendszeresen v�laszolni fog Stefan Siman �llatterapeuta.

LEPISILT a kuty�m

T�bb mint k�t �ve �lek kettesben, emeleti tal�somban egy kistermet�, aj�nd�kba kapott, kever�k kutyusommal, - Cs�pivel.
Napk�zben, r�vid id�re gyakorta hagytam eddig is egyed�l a lak�sban, k�l�n�sebb probl�ma n�lk�l. De most, a m�lt h�tt�l, egy �j helyzet �llt el�. Naponta kminimum 4 �ra id�tartamra egyed�l kell Cs�pit hagynom. M�r k�sz�l�d�semet l�tva ideges lesz, mindent r�gni kezd az el�szob�ban. Tegnap pedig az eg�szet betet�zve, miut�n cip�met f�lh�ztam, - lepisilt.
Mi az oka a viselked�s�nek �s mit lehet ellene tenni ?

Mindig �r�mmel fogadom, ha egy kutyatart� az ok�t akarja tudni a kuty�ja viselked�s�nek. Mert csak az okok ismeret�ben lehet megold�st keresni �s tal�lni.

A kutya sz�rmaz�s�n�l fogva egy falka �llat, amelyik a domesztik�ci� (h�zias�t�s) folyam�n is meg�rizte a magas szint� szocializ�lt tulajdons�gait. Jelen esetben Cs�pi egy csup�n k�t tagb�l �ll�, de val�sz�n�leg m�g is j�l funkcion�l� ember / kutya falk�ban �l. Van �tel �s ital, van egy megszokott, a k�rnyezett�l j�l k�r�lhat�rolt �s v�dett k�z�s haszn�lat� �lett�r. Nem utols� sorban van egy a falkavez�r szerep�t ell�t� ember, egy t�rs, akinek j� a k�zel�ben lenni, mert � az aki a fentiekben f�lsoroltakat el�teremti, illetve azok f�l�tt rendelkezik.

A legt�bb kutya elfogadja ugyan, ha t�bb-kevesebb id�re egyik-m�sik t�rs, (falkatag) vagy a gazd�ja (falkavez�r) egyed�l hagyja. De minden kuty�ban van egy �gynevezett „elszakad�si f�lelem“. Ez a kutya fajt�j�t�l, nem�t�l, �let�t�l, tart�si k�r�lm�nyeit�l f�gg�en kisebb vagy nagyobb m�rt�k� lehet. Ebben az esetben egy lelki �s szellemi traum�r�l besz�lhet�nk, amely bizonytalans�got okoz az �latban. Ez esetben egy cselekv�skombin�ci� t�rt�nik, amely sz�m�ra teljesen kisz�m�thatatlan eredm�ny� lehet. A gazdi, a t�rs, a falkavez�r elt�volodik – �s vagy visszaj�n, vagy nem. Az es�ly a kutya sz�m�ra 50 – 50 %, a l�tez� legbizonytalanabb �s ez�rt sz�m�ra a legf�rtelmesebben elviselhet�. A kor�bbi esetekben valamilyen jelz�sek, akarva – akaratlanul – tudatt�k vele, hogy az egyed�ll�t csak r�vid ideig fog tartani �s a gazdi visszat�r�s�nek pozit�v �lm�ny�vel fog z�r�dni. Ezen tapasztalatai meggy�zt�k arr�l, hogy �rdemes v�rni, aludni, a lak�st �rizni, - mert majd egy kis id� m�lva az „embert�rs“ majd visszat�r. Az eml�tett �j helyzet egy alapvet�en m�s, a kutya tudat�ban, szok�srendszer�ben az el�bbiekkel nem �sszeegyeztethet� �llapotot teremt. Ez �t elbizonytalan�tja, ezt � nem akarja �s a maga m�dj�n megpr�b�lja ezt jelezni, esetleg megakad�lyozni a t�rt�n�s menet�t. Cs�pi, a megv�ltozott �letritmus miatt val�sz�n�leg egy rendk�v�l magas stressz�llapotba ker�lt. Ma m�r trudjuk, hogy a k�l�nb�z� stresszhat�soknak milyen �lettani kihat�sai vannak a kuty�k eset�ben.

Az �llatpszichol�gia k�t fajta stressz�llapotot k�l�nb�ztet meg: A pozit�v- �s a negat�v hat�s�t.

Jelen esetben a kutyust egy�rtelm�en az ut�bbi �rinti.

A pisil�snek a kuty�kn�l t�bb oka is van.

- A h�gyh�lyagban felgy�lemlett vizeletet ki kell �r�tenie.

- A vizelettel a kuty�k egy bonyolult k�drendszer r�v�n kommunik�lni �s jel�lni tudnak. Ennek alkalmaz�sa fontos t�nyez�je lehet a falk�n bel�li rangsornak.

- A harmadik okot, mi emberek �gy szoktuk fogalmazni, hogy „az izgalomt�l (idegess�gt�l, f�lelemt�l, ijeds�gt�l) majdnem bepisiltem“

Nos az �n kuty�j�val az ut�bbi fordult el� – a „majdnem“ n�lk�l, �s r�ad�sul m�g a m�sodiknak eml�tett okkal kombin�lva. Ugyan is a nagyfok� f�lelem okozta stressz az adrenalin kiv�laszt�son kereszt�l �gy befoly�solta a kutya idegrendszer�t, hogy hirtelen vizeletingert (is) okozott. Ezt az ingert m�r k�ptelen volt visszatartani �s egy�ttal f�lhaszn�lta az �n v�gs�nek t�n� megjel�l�s�re.

Ma m�r sz�mtalan j� lehet�s�g �s m�dszer van a kuty�k egyed�ll�ti magabiztoss�g�nak a meger�s�t�s�re.

Kuty�nk�nt �s esetenk�nt v�ltoz�, hogy milyen tr�ning �s szoktat�s vezet eredm�nyre.

A stressz�llapot f�lold�s�t, egy spezi�lis k�rd��v kit�lt�se ut�n, a gazdival k�z�sen kidolgozott ASP (Anti Stress Programm) keret�n bel�l, rendszerint Bach-vir�g ter�pi�val vagy homeopati�s kezel�ssel kieg�sz�tve lehet el�rni.