Levelezés

A PSZIHOLÓGUS válaszol

Régi adóságunkat törlesztjük azzal, hogy újra idítjuk a Kutyappszichológus válaszol című rovatunkat. Kedves Olvasóink, várjuk leveleiket, amelyekre lapunk oldalain rendszeresen válaszolni fog Stefan Siman állatterapeuta.

LEPISILT a kutyám

Több mint két éve élek kettesben, emeleti talásomban egy kistermetű, ajándékba kapott, keverék kutyusommal, - Csöpivel.
Napközben, rövid időre gyakorta hagytam eddig is egyedül a lakásban, különösebb probléma nélkül. De most, a múlt héttől, egy új helyzet állt elő. Naponta kminimum 4 óra időtartamra egyedül kell Csöpit hagynom. Már készülődésemet látva ideges lesz, mindent rágni kezd az előszobában. Tegnap pedig az egészet betetőzve, miután cipőmet fölhúztam, - lepisilt.
Mi az oka a viselkedésének és mit lehet ellene tenni ?

Mindig örömmel fogadom, ha egy kutyatartó az okát akarja tudni a kutyája viselkedésének. Mert csak az okok ismeretében lehet megoldást keresni és találni.

A kutya származásánál fogva egy falka állat, amelyik a domesztikáció (háziasítás) folyamán is megőrizte a magas szintű szocializált tulajdonságait. Jelen esetben Csöpi egy csupán két tagból álló, de valószínűleg még is jól funkcionáló ember / kutya falkában él. Van étel és ital, van egy megszokott, a környezettől jól körülhatárolt és védett közös használatú élettér. Nem utolsó sorban van egy a falkavezér szerepét ellátó ember, egy társ, akinek jó a közelében lenni, mert ő az aki a fentiekben fölsoroltakat előteremti, illetve azok fölött rendelkezik.

A legtöbb kutya elfogadja ugyan, ha több-kevesebb időre egyik-másik társ, (falkatag) vagy a gazdája (falkavezér) egyedül hagyja. De minden kutyában van egy úgynevezett „elszakadási félelem“. Ez a kutya fajtájától, nemétől, életétől, tartási körülményeitől függően kisebb vagy nagyobb mértékű lehet. Ebben az esetben egy lelki és szellemi traumáról beszélhetünk, amely bizonytalanságot okoz az álatban. Ez esetben egy cselekvéskombináció történik, amely számára teljesen kiszámíthatatlan eredményű lehet. A gazdi, a társ, a falkavezér eltávolodik – és vagy visszajön, vagy nem. Az esély a kutya számára 50 – 50 %, a létező legbizonytalanabb és ezért számára a legförtelmesebben elviselhető. A korábbi esetekben valamilyen jelzések, akarva – akaratlanul – tudatták vele, hogy az egyedüllét csak rövid ideig fog tartani és a gazdi visszatérésének pozitív élményével fog záródni. Ezen tapasztalatai meggyőzték arról, hogy érdemes várni, aludni, a lakást őrizni, - mert majd egy kis idő múlva az „embertárs“ majd visszatér. Az említett új helyzet egy alapvetően más, a kutya tudatában, szokásrendszerében az előbbiekkel nem összeegyeztethető állapotot teremt. Ez őt elbizonytalanítja, ezt ő nem akarja és a maga módján megpróbálja ezt jelezni, esetleg megakadályozni a történés menetét. Csöpi, a megváltozott életritmus miatt valószínűleg egy rendkívül magas stresszállapotba került. Ma már trudjuk, hogy a különböző stresszhatásoknak milyen élettani kihatásai vannak a kutyák esetében.

Az állatpszichológia két fajta stresszállapotot különböztet meg: A pozitív- és a negatív hatásút.

Jelen esetben a kutyust egyértelműen az utóbbi érinti.

A pisilésnek a kutyáknál több oka is van.

- A húgyhólyagban felgyülemlett vizeletet ki kell ürítenie.

- A vizelettel a kutyák egy bonyolult kódrendszer révén kommunikálni és jelölni tudnak. Ennek alkalmazása fontos tényezője lehet a falkán belüli rangsornak.

- A harmadik okot, mi emberek úgy szoktuk fogalmazni, hogy „az izgalomtól (idegességtől, félelemtől, ijedségtől) majdnem bepisiltem“

Nos az Ön kutyájával az utóbbi fordult elő – a „majdnem“ nélkül, és ráadásul még a másodiknak említett okkal kombinálva. Ugyan is a nagyfokú félelem okozta stressz az adrenalin kiválasztáson keresztül úgy befolyásolta a kutya idegrendszerét, hogy hirtelen vizeletingert (is) okozott. Ezt az ingert már képtelen volt visszatartani és egyúttal fölhasználta az Ön végsőnek tűnő megjelölésére.

Ma már számtalan jó lehetőség és módszer van a kutyák egyedülléti magabiztosságának a megerősítésére.

Kutyánként és esetenként változó, hogy milyen tréning és szoktatás vezet eredményre.

A stresszállapot föloldását, egy speziális kérdőív kitöltése után, a gazdival közösen kidolgozott ASP (Anti Stress Programm) keretén belül, rendszerint Bach-virág terápiával vagy homeopatiás kezeléssel kiegészítve lehet elérni.