Leptospirosis A Leptospira canicola, L. Icterohaemorrhagiae, ritk�bban a L. pomona, L. grippotyphosa, L. sejroe, L. hardjo �ltal okozott megbeteged�s, amely fiatal (1–2 �vn�l fiatalabb) kuty�kban heveny lezajl�s�, l�zzal, �tv�gytalans�ggal, s�rgas�ggal, h�ny�ssal, hasmen�ssel, idegrendszeri t�netekkel j�r. Feln�tt kuty�kban id�lt vesegyullad�st, k�vetkezm�nyes uraemi�t okoz. Lyme-k�r Vil�gszerte, �gy haz�nkban is el�fordul� betegs�g. A k�rokoz� term�szetes gazd�i a vadon �l� r�gcs�l�k, k�zvet�t�i a kullancsok. H�zi�llataink kullancscs�p�s sor�n fert�z�dhetnek meg. A betegs�g l�zzal, �tv�gytalans�ggal, b�gyadts�ggal, a cs�p�s hely�n b�rp�rral (neh�z �szrevenni), �z�leti f�jdalommal j�r. Szopornyica Vil�gszerte el�fordul�, n�lunk is gyakori betegs�g. Jellemz� r� a l�z, amely 41�C-ot is el�rhet, majd n�h�ny napos t�netmentes id�szak ut�n ism�t l�z, ekkor m�r a fels� l�g�ti ny�lkah�rty�k hurutja, k�t�h�rtya-gyullad�s, mandulagyullad�s, h�ny�s, hasmen�s is csatlakozik a k�rk�phez. El�fordul m�g b�rki�t�s, a talpp�rn�k-, az orrt�k�r hyperkeratosisa, �s az idegrendszeri t�netek sor�ban tompults�g, r�ng�g�rcs�k, mozg�szavar, b�nul�sok. Vemhes szuka elvet�lhet. Parvov�rusos hasmen�s Magyarorsz�gon nagyon elterjedt a betegs�get okoz� v�rus, a vakcin�z�snak k�sz�nhet�en ritkulnak a megbeteged�sek. A betegs�g l�zzal, v�res hasmen�ssel, kisz�rad�ssal, k�ly�kkuty�kban sz�vizomgyullad�ssal j�r, magas a mortalit�s. A frissen fert�z�d�tt �llom�nyokban minden kor� kutya megbetegedhet, a r�g�ta fert�z�tt ter�leteken f�k�ppen a 2–5 h�napos ebek. A sz�vizomgyullad�ssal j�r� forma a 3–7 hetes k�ly�kkuty�k betegs�ge.

Fert�z� m�jgyullad�s (Kutya adenov�rus 1) Haz�nkban is el�fordul�, hevenyen lezajl�, gyorsan terjed�, h�ny�ssal, s�rgas�ggal, v�r�rk�rosod�ssal j�r� betegs�g. A 3 h�nap – 1 �v k�z�tti kuty�k k�l�n�sen �rz�kenyek. A beteg kuty�kban a feh�rv�rsejtek megfogyatkoznak, testszerte �d�m�k, v�rz�sek keletkeznek, m�j-, vese-, �s agyvel�gyullad�s alakul ki. Kennelk�h�g�s �sszetett k�roktan� betegs�g, melynek okoz�i egym�st seg�tve alak�tj�k ki a k�rk�pet (Kutya adenov�rus 2, Parainfluenzav�rus 3, Reov�rus 1–2, Bordetella bronchiseptica, Pasteurella multocida). A v�rusok �ltal legyeng�tett ny�lkah�rty�kban m�sodlagosan elszaporodnak a bakt�riumok is. A kezdetben sav�s orrfoly�s, k�t�h�rtya-gyullad�s gennyess� v�lik, a betegek k�h�gnek, t�d�gyullad�s alakulhat ki. A megbeteged�s s�r� kutyapopul�ci�kban gyakrabban fordul el�. Coronav�rusos hasmen�s F�leg fiatal kuty�kban fordul el�, azonban ritk�n feln�tt kuty�k is megbetegednek. A beteg kutya �tv�gytalan, v�zszer� hasmen�se van, h�ny, kisz�radhat. Veszetts�g Magyarorsz�gon jogszab�ly �ltal el��rt k�telezetts�g az ebek veszetts�g elleni olt�sa. A h�rom h�napos kort bet�lt�tt ebeket harminc napon bel�l be kell oltatni, majd hat h�napon bel�l �jb�l, majd 12 havonk�nt. Az els� k�t olt�snak egykomponens�nek (csak veszetts�g elleninek) kell lennie, veszetts�g elleni kombin�lt olt�st olyan kutya kaphat, amely elm�lt egy �ves, �s m�r k�t veszetts�g elleni olt�st kapott.

Akt�v immuniz�l�s (vakcin�z�s) sor�n adott k�rokoz� antig�njeit a szervezetbe juttatva el�rj�k, hogy az oltott �llat immunrendszere felk�sz�lj�n a k�rokoz� elleni v�delemre akt�v immunv�lasz seg�ts�g�vel. A vakcin�z�s c�lja a lehet� leghat�konyabb v�detts�g el�r�se egy adott fert�z� betegs�ggel szemben. Az �llatpopul�ci�kon bel�l 100%-os v�detts�g nem �rhet� el, ha genetikai elt�r�sek vannak az egyes egyedek k�z�tt, �r�kl�tt, vagy szerzett immunhi�nyos betegs�gek eset�n, immunszuppressz�v hat�sok alatt (parvov�rusos megbeteged�s, gombatoxinok hat�sa, szteroid gy�gyszerek, sug�r�rtalmak), k�rnyezeti hat�sok miatt (meteorol�gia, stressz, vemhess�g, t�pl�lkoz�si zavar), a matern�lis immunit�s g�tl� hat�sa miatt (ha az �jsz�l�tt az anyatejjel specifikus ellenanyagokhoz jut egy k�rokoz�val szemben, akkor az immunrendszer ugyanezen k�rokoz� antig�njeivel nem stimul�lhat�, de kialakul az immunmem�ria), a vakcina t�pus�nak, ill. az alkalmaz�s id�pontj�nak helytelen megv�laszt�sa eset�n.