Leptospirosis A Leptospira canicola, L. Icterohaemorrhagiae, ritkábban a L. pomona, L. grippotyphosa, L. sejroe, L. hardjo által okozott megbetegedés, amely fiatal (1–2 évnél fiatalabb) kutyákban heveny lezajlású, lázzal, étvágytalansággal, sárgasággal, hányással, hasmenéssel, idegrendszeri tünetekkel jár. Felnőtt kutyákban idült vesegyulladást, következményes uraemiát okoz. Lyme-kór Világszerte, így hazánkban is előforduló betegség. A kórokozó természetes gazdái a vadon élő rágcsálók, közvetítői a kullancsok. Háziállataink kullancscsípés során fertőződhetnek meg. A betegség lázzal, étvágytalansággal, bágyadtsággal, a csípés helyén bőrpírral (nehéz észrevenni), ízületi fájdalommal jár. Szopornyica Világszerte előforduló, nálunk is gyakori betegség. Jellemző rá a láz, amely 41°C-ot is elérhet, majd néhány napos tünetmentes időszak után ismét láz, ekkor már a felső légúti nyálkahártyák hurutja, kötőhártya-gyulladás, mandulagyulladás, hányás, hasmenés is csatlakozik a kórképhez. Előfordul még bőrkiütés, a talppárnák-, az orrtükör hyperkeratosisa, és az idegrendszeri tünetek sorában tompultság, rángógörcsök, mozgászavar, bénulások. Vemhes szuka elvetélhet. Parvovírusos hasmenés Magyarországon nagyon elterjedt a betegséget okozó vírus, a vakcinázásnak köszönhetően ritkulnak a megbetegedések. A betegség lázzal, véres hasmenéssel, kiszáradással, kölyökkutyákban szívizomgyulladással jár, magas a mortalitás. A frissen fertőződött állományokban minden korú kutya megbetegedhet, a régóta fertőzött területeken főképpen a 2–5 hónapos ebek. A szívizomgyulladással járó forma a 3–7 hetes kölyökkutyák betegsége.

Fertőző májgyulladás (Kutya adenovírus 1) Hazánkban is előforduló, hevenyen lezajló, gyorsan terjedő, hányással, sárgasággal, vérérkárosodással járó betegség. A 3 hónap – 1 év közötti kutyák különösen érzékenyek. A beteg kutyákban a fehérvérsejtek megfogyatkoznak, testszerte ödémák, vérzések keletkeznek, máj-, vese-, és agyvelőgyulladás alakul ki. Kennelköhögés Összetett kóroktanú betegség, melynek okozói egymást segítve alakítják ki a kórképet (Kutya adenovírus 2, Parainfluenzavírus 3, Reovírus 1–2, Bordetella bronchiseptica, Pasteurella multocida). A vírusok által legyengített nyálkahártyákban másodlagosan elszaporodnak a baktériumok is. A kezdetben savós orrfolyás, kötőhártya-gyulladás gennyessé válik, a betegek köhögnek, tüdőgyulladás alakulhat ki. A megbetegedés sűrű kutyapopulációkban gyakrabban fordul elő. Coronavírusos hasmenés Főleg fiatal kutyákban fordul elő, azonban ritkán felnőtt kutyák is megbetegednek. A beteg kutya étvágytalan, vízszerű hasmenése van, hány, kiszáradhat. Veszettség Magyarországon jogszabály által előírt kötelezettség az ebek veszettség elleni oltása. A három hónapos kort betöltött ebeket harminc napon belül be kell oltatni, majd hat hónapon belül újból, majd 12 havonként. Az első két oltásnak egykomponensűnek (csak veszettség elleninek) kell lennie, veszettség elleni kombinált oltást olyan kutya kaphat, amely elmúlt egy éves, és már két veszettség elleni oltást kapott.

Aktív immunizálás (vakcinázás) során adott kórokozó antigénjeit a szervezetbe juttatva elérjük, hogy az oltott állat immunrendszere felkészüljön a kórokozó elleni védelemre aktív immunválasz segítségével. A vakcinázás célja a lehető leghatékonyabb védettség elérése egy adott fertőző betegséggel szemben. Az állatpopulációkon belül 100%-os védettség nem érhető el, ha genetikai eltérések vannak az egyes egyedek között, öröklött, vagy szerzett immunhiányos betegségek esetén, immunszuppresszív hatások alatt (parvovírusos megbetegedés, gombatoxinok hatása, szteroid gyógyszerek, sugárártalmak), környezeti hatások miatt (meteorológia, stressz, vemhesség, táplálkozási zavar), a maternális immunitás gátló hatása miatt (ha az újszülött az anyatejjel specifikus ellenanyagokhoz jut egy kórokozóval szemben, akkor az immunrendszer ugyanezen kórokozó antigénjeivel nem stimulálható, de kialakul az immunmemória), a vakcina típusának, ill. az alkalmazás időpontjának helytelen megválasztása esetén.